Zico

Kifizettünk mindent és visszaértünk az autóinkhoz. Ezúttal Jihoon ment Taeillel, Kyung pedig velem. Beszálltunk és rögtön elkezdett videózni. Beszélt a kamerának meg hasonlók, de ha nem tudnám, hogy ő Park Kyung akkor hülyének nézném, így –hogy tudom ki ő- nem nézem annak. De akármennyire is bolond én imádom. Senki nem értené meg mit is érzek iránta, talán maga Kyung.
-Zico-ah! Mondj valamit a kamerába. Mit gondolsz, hogy fogunk a mai Just Jam-en szerepelni? – zökkentett ki hatalmas autóvezető-elmélkedésemből.
-Kyung cica… vezetek nemlátod? De tuti jól! – gyorsan válaszoltam neki, mielőtt még hisztizne. Vissza is fordult a kamerához.
-Zico most éppen nem bőbeszédű, de azért köszönjük neki. De hallottátok? Cicának szólított… egy igazi vadmacska vagyok! – ezt nembírtam felfogni. Egy kamerának beszél, hogy ő mennyire vadmacska. Egy ilyennel lakok együtt. Haza is értünk hamar mind a 4-en, de Minhyuk, Jaehyo és Ukwon sehol sem volt.

Ukwon

Felébredtem, de a szobánkban már senki nem volt. Kimentem és csak Jaehyo és Minhyuk hyungot láttam, amint a konyhában beszélgetnek.
-Hol vannak a többiek? – nem is köszöntem nekik, rögtön ezzel a kérdéssel nyitottam.
-Neked is jóreggelt Ukwon! – kacsint rám Jaehyo. Csak nem a tegnap estére célozgat?  
-Szerintem elmentek vásárolni… Ugyanis SEMMI kajak nincs itthon. – adott végre egy normális választ B-bomb.
-Jóreggelt hyung, jóreggelt másik hyung. ÉS köszönöm a választ. – már-már hangosan nevettem de még mindig csak kuncogásnak mondanám.
-Én nagyon éhes vagyok… - kiáltozott Jaehyo.
-Menjünk már el valahova enni! – okos ötlet volt ez B-bombtól.
-Valakinek milyen jó ötletei vannak… Mi ütött beléd Minhyuk? – viccelődött Jaehyo.
-Csak…álmodtam…valamit…és…nem szeretnél arra a szintre süllyedni. – csöndben hallgattam még egy darabig ezt a tartalmas beszélgetésüket, még végre el nem jutottak addig, hogy öltözzünk fel és induljunk el egy étterembe. Jaehyora kellett a legtöbbet várni mire elkészülődött. Végül el tudtunk indulni egy közeli étterembe. Meg is kajáltunk rendesen – már amennyi a maradék pénzből kifért- és mire hazaértünk már otthon volt mindenki.

Kyung

A délután további része gyorsan eltel, videózgattam mindenkit, elhülyültünk kivéve Zico. Ő az estére készült. Igaz, ő több dologgal lép fel, mint én, de azért nem kéne mindig a munkán járnia az agyának. Nekünk a mókázáson is jár.
-Indulhatunk? – kérdezte Taeil. Ő visz ki minket a helyszínre, mert meg is akarja nézni.
-Már kéne… - elköszöntünk a többiektől és kitrappoltunk a kocsihoz. Én vittem a kamerát is, mert majd a színpadon akarok készíteni egy felvételt. Örökké emlékezni akarok ilyenekre.

Utolsó pillanatokban megérkeztünk, szokásunkhoz híven. Beültünk a háttérbe és vártuk a sorunkat. Jöjjön már Zico…
-Woo Jiho! – bemondták a nevét, kiment és elkezdett rappelni. Imádom amikor így beleéli magát. Valóságos transzba volt esve. Már megint miket beszélsz Kyung? Én is sorra következtem. Együtt nagyon jó párt alkottunk, ilyen helyzetekben. Ezt mindenki tudja.

A Close My Eyes-nél elővettem a kamerát és videóztam a közönséget, Zicot, majd magunkat. A végén mindenki ott sikoltozott, én pedig magam felé fordítottam a készüléket és cukiskodtam önmagamnak. Zico bepózolt szintén velem és egy hirtelen pillanatban adott az arcomra egy puszit.